Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Raghat KaDiPE5
Raghat KaDiPE5
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!

 

 
Raghat

Go down 
Utolsó Poszt Kedd Okt. 04, 2022 11:37 pm

Kedves @Raghat, üdvözlünk Tulveronon! Ne felejtsd el felkeresni foglalóinkat, hogy utána te is felfedezhesd terebélyes világunkat!
Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2128
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Raghat Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 04, 2022 7:16 pm

Rag hat

A becsület nélküli ork, nem ork.

Születési hely
Mynzash sivatagos vidéke, a fehéragyar klán egyik kis sátrában.

Születési idő
1003, Árë hava

Családi állapot
Egyedülálló

Családom
Raghat nem egy egyszerű ork fia. A fehéragyar klán 12. Vezére Durgash unokája és Zorfu törzsfőnök fia. Durgash felesége Yazgash a törzs fővadásza volt. A vadászok tisztelték az erős nőt, aki nem félt meg nem született fiával a harcba vonulni. Durgash halála előtt fiára bízta a törzsvezetését, majd az emberekkel vívott harcban 43 évesen életétvesztette. Yazgash bosszúra szomjazva egy maroknyi vadásszal együtt az emberek után íramottak, annyi kárt okozva az emberi egységekben, amennyit csak tudtak. Yazgash agyarai nászajándékként Raghat anyjának lettek ajándékozva, hogy erőt és egészséges fiút biztosítson a hajadonnak.

Raghat anyja Ghorzat egy másik törzs vezérének egyszem lánya. Xepug a hatalmas, híres volt megvívott csatáiról, miket a többi törzs ellen indított. A többi törzs tisztelte őt és utódjait. Durgash-t barátjának hívta és jó viszony volt közöttük, ami jó szerencsét hozott a két törzsnek. Második felesége Bular fősámán három erős gyermeknek adott életet. Ebből a második Ghorzat és egyben az egyetlen lány a gyermekek közül. Bular fiai mind erős harcosokká váltak és becsület teljesen őrizték törzsük gyökereit. Ghorzat, anyja nyomdokába lépve a sámánizmus mestere lett. Mikor korba ért és férjet kerestek neki, Zorfu Xepug elé lépett a lány kezeiért. Xepug ismerte annyira a fiút, mint saját gyermekeit. Ám nem bánt vele kesztyűs kézzel. Amíg nem találja méltónak a fiút ne is álmodjon a lánya magjaira. Zorfu fogát csikorgatva kihívta Xepug-ot egy párbajra. Ha ő nyer megkaphatja a lányt, ha nem becsülettel fogja állni a büntetést. Legyen az bármi. Xepug elfogadta a kihívást és a nagy téren a törzs közepén megvívtak. A fiatal tizenéves Zorfu fel sem érhetet a tapasztalt, háborús hős Xepug-al szemben. A harc végén Xepug (a győztes), így szólót: “Látom fiam, van benned kurázsi. Tudom erőd van és ez csak nőni fog. Lányom biztonságban lesz melletted. Erigyhát törzsvezér. Hozd el nekem a Kőzuzó(egy Perae) mérgét és megadom neked a jogot, hogy lányom legyen feleséged.”

Zorfu nem is habozott, útra kelt egyenesen a kőzuzó barlangja felé. A kőzuzó egy olyan sivatagi szörny, mely már hosszú idők óta rettegésben tartotta az orkokat. Három nap múlva Zorfu visszatért és Yepug elé tárulva a vezér lába elé dobta a bestia fejét, melyből még frissen csöpögött a méreg.

Foglalkozás
Fejvadász

Klánom
-

Ork
Kezdő (fegyverforgatás, alkímia)
Fejvadász
Varok Saurfang
Raghat

Karakterem képessége
Hozzászólás szerkesztése Tumblr_inline_oe3t9sVKId1tw2m0e_250
Raghat egy ork. Erős teste, vastag izomzattal nehézség nélkül elbír nehezebb dolgokat is. Magas és bőrszíne kirívó, de ez nem akadályozza abban, hogy elvegyüljön az emberek között a megfelelő felszerelésekkel. Ösztönös harcos, mely őseiről és a természetben való túlélésről ragadt rá. Növény ismerete kiterjed az alkímiáig és szeretettel használja is.
Fizikuma lehetővé teszi számára, hogy a különböző éghajlatokat kibírja, habár a meleget jobban kedveli.  
Mégis igazi ereje a szívében van. Becsület érzete irigylésre méltó nem cselekedve akaratlagosan, ami ez ellen megy. Habár fizikuma rémisztő és csatában hidegvérű, valójában nem árt azoknak, akik nem tettek semmi rosszat.
Gyengeség...hm...talán az, hogy sokkal nyugodtabb természetű, mint fajtársai és háttere ellenére nem gyűlöli az embereket. Más orkok szemében Raghat gyengének tűnhet. Ám ez ad neki erőt. Felállni bármilyen mélyek is a sebei, hogy megvédhesse azokat, akik nem érdemlik meg a halált. Védelmezni a kicsiket és a védteleneket. Hogy senki se élhesse át azt a magányt és elveszett érzetet, amit ő érzett kicsiként.

Karakterem felszerelése


Elsődleges fegyver: Csatabárd

Másodlagos fegyver: Tőr

Vért: Nehézvért:Lemezvért

Védekezés: Egyszerű alkarvédő

Mindenkinek van egy története
Hozzászólás szerkesztése Tumblr_inline_oe40pqZBGU1tw2m0e_250
A sivatagos vidéken, ahol csak kiszáradt, korhadt fák és állatkoponyák díszítik a tájat. Mégis van élet e kietlen tájon. Egy maréknyi sátor a messziségben. Zöld és barnás árnyalatú lényeg lakják ezeket. A felnőttek serényen dolgoznak, hogy a mai betevő meglegyen, míg a gyerekek játszadozva mulatják idejüket. Az idősebb csemeték már gyakorlatokat tanulnak. Valaki vadászni tanul, egyesek harcolni és van, aki a sámánizmus rejtelmeibe ásták be magukat. Volt egy igen különleges gyermek. Hosszú fehér, fonott haja kiemelte a tömegből. Nagy lelkesedéssel és kitartással forgatta a játékfegyverét a gyakorlóbábu ellen. Mestere türelmesen és szakmaiasan figyelte a gyermek mozdulatait. Néha korrigálta, de meg volt elégedve a teljesítménnyel. Fáradthatatlan gyermekben tomboló tűzként égett a vágy, hogy erősebb legyen. Menni akart már harcolni, igazi ellenfél ellen. Apját nyaggatta folyton kérésével, hogy vigye őt is magával. De atyja lerázta magáról a kérést. Tudta, fia még nem áll készen. A gyermeki ártatlanság még ott volt benne. A tiszta, apró kezeket még nem rontotta meg a friss vér, mely örökre nyomot hagy. De a gyermek mindig is gyermek. Makacs és ostoba. Mikor már az atyai szigor sem rettenti el a fiatal, sértetlen láng akkor ég a legjobban, legfényesebben.
Mikor egy csoport vadász készült a szokásos vadejtésre, Raghat is serényen készülődött. Mindenki tudta nélkül követte a vadászokat, hogy részt vegyen a kalandban. Ám egy tíz éves sebessége semmi sem volt a felnőttekéhez képest. Raghat hamar lemaradt és egyedül találta magát a sivatagban. Raghat értetlenül nézett körbe, keresve a többieket. Visszaemlékezett mit is tanult oktatójától. Nyugodt elmével próbált visszatalálni a törzshöz, de nem tudott. Étlen és szomjan ott állt a tűző napon. Már esteledett, mikor talált egy barlangot, ahol meghúzta magát éjszakára. A barlang üresnek tűnt és elég takarosnak, hogy Raghat nyugodt szívvel letelepedjen. Fáradt és gyönge teste, mint egy zsák úgy dőlt el a porban és merült álomba, mintha már napok óta gyalogolt volna.
Álmát azonban érzékei megzavarták. Gerincén a hideg futott végig, ahogy érezte a sok szőrös lábszerű valamik átfogják a testét. Ahogy arcánál éles lábak táncoltak, lassan egyre több réteget felsértve. Raghat lassan megmarkolta kését és várt a megfelelő pillanatra. Mikor a lény elhúzta lábait és egy nagy hisszenéssel azon volt, hogy megölje a gyermeket, Raghat kirántotta a tőrt és a pókszerű lény testébe szúrta. A pók visítva csapdosott ide-oda, de Raghat nem tántorított. Kihúzta a fémet a soklábúból és ismét belé döfte. Nem hagyta abba, amíg a szörny abba nem hagyta a mozgást, sőt még az után is tovább szúrta.
Lihegve bámulta a tetemet, ahogy a vér lassan lefolyt kezeiről. A kést szorongatva bámult bele a szemébe, amiknek utolsó képe a fiú volt, ki kiontotta életét. Épphogy a gyermek eszéhez tért és mi is történt pontosan egy nagy és meleg kéz emelte fel a fiút. Raghat felnézett és apja tekintete fogadta. Mint kiderült az egész törzs felfordult, mikor reggel látták, hogy a fiúnak nyoma veszett. Zorfu nem volt mérges fiára. Határozottan, ám atyaian magához ölelte a fiút és visszavitte a kis faluba.
Pár héttel később, mikor már mindenki túl volt a drámán, lenyugodott és Raghat-ot is megnevelték, úgy tűnt visszatér a megszokott nyugalom a törzsbe. Legalábbis ezt hitték. Dél tájt a vészkürt felbőgött és mindenki szedelőzni kezdett. A harcosok a kijelölt helyekre siettek. Az asszonyok és a gyerekek menedéket kerestek. Támadás indult a klán ellen. De nem orkok voltak a támadok. Emberek hada állt a messziségben a megfelelő pillanatra várva. Raghat szüleit keresve rohangált a felnőttek között. Zorfu a harcosokat készítette a csatára, gyorstaktikai megbeszélést tartva tisztjeivel és a harctérre sietve. Ghorzat a többieket irányította biztonságba. Pár fontos dolgot összeszedve közben, élelemet, vizet, takarókat a hideg éjszakákra.
Raghat a felfordulás közepén toporzékolt el nem döntve merre is menjen. Apjával akart lenni, de tudta, mindkét szülője anyja mellett akarják tudni őt, mert ott van a legnagyobb biztonságban. Végül az egyik felnőtt felkapta őt és vitte is a menedékbe.
A harc zaja elért mindenhova. A halálsikolyok, a kifröccsenő vér, a dögszag. Mindent ellepett a halál. Mikor Raghat kinyitotta szemét csak vért és lángokat látott. Testek hevertek körülötte, de már nem tudta megmondani ki kicsoda. Ahogy a füst lassan ellepte tüdejét tudta, mennie kell. Lassan előmászott a roncsok alól, nem egy játszótársán átmászva, hogy a friss levegőhöz érjen. A messziségben látott még egy-két embert, akik a testeket vizsgálták mindenki halott e. Raghat a másik irányba kezdett kúszni, míg el nem érte a falu határát. Ahogy már elég messze volt hátra tekintett. Az égőházak és a lekaszabolt társai és családja holtan fekszik a földön, beleégett elméjébe. Egyszerre fesztett el mindent egy nap alatt. Nem volt senkije, nem volt hova mennie. Egyedül volt egy olyan világban, ahol a legkisebb gyengeség is a halálodat fogja okozni.  

Krónikás and Folrandír Ceilteach Kedvelték

Fejvadász vagyok
Raghat

Noone is born as a monster.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
180
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás; Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Raghat Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Isilmë kegyeltjei :: Tulveron kalandorai :: Ork-
Ugrás: