A borsó meg a héja.
Egy éve rostokolsz a
Fekete Démon fedélzetén, és tűröd rajta Drest kapitányt - átmenetileg, amíg újra a magad ura leszel, mint korábbi életedben.
Nem vagy tősgyökeres nulporti, egyszerűen erre fújt a szél. Messze innen, egy neves bordélyház tulaja voltál, emellett zs-kategóriás feketepiaci kereskedelmet is folytattál, ami jóformán lekövethetetlen volt a makulátlan főtevékenységed végett. De aztán, egy napon arra eszméltél, hogy utánad nyúlnak, ha nem mented a bőrödet. Azt a nyerészkedős irhádat. Pedig olyan szépen futó hálózatot építhettél volna a sötét piacod köré, tele kapcsolatokkal, csak hát megesik, hogy az ember rossz lóra tesz, amit egy kétes buki javasol. És még a lányok is oda!
Senkit se ismertél, téged se ismertek, de hamar beilleszkedtél a legénységbe. Bármikor kérdezték, neked már kész kamu történeted volt. Ugyan ki gyanakodna a kicsit talán kettyós, de rendes fickóra? (Ebből csak a rendest kellett megerőltetned.)
Naná, csak így szaglászhattál, feszt azt keresve, hogyan juthatsz minél előbb kezdő tőkéhez, vagyis olyan plusz pénzhez a zsákmányokon túl, innen-onnan, ami szinte észrevétlenül mászik át a te zsebedbe, mások zsebéből. Akárhogy is, csak gyűljön össze a kikúrt, második nekifutásodhoz.
Néhány hónap alatt sikerült kiszaglásznod, hogy Ivy Reaves bizony nem olyan csóró, mint itt sokan, ezért addig legyeskedtél körülötte, míg az ágyában ébredtél. Többször is, bár hiába kutattál az ilyen alkalmakat követően, a pénzt nem találtad, arról pedig fogalmad sincs, hogy Reaves az 'örökségét' rejtegeti, amit még a családi csőd előtt tett félre magának.
Pár napja csörrentek össze alattatok a huncut kis érmék, a matrac belsejében. Nyilván egyikőtök sem hallott semmi különöset.
Most lelépnél. Tervezgeted a rablást, a felszívódást, és közben rágod a körmöd, ugyanis tartasz a vörösöd szemfülességétől. Ötleted sincs, hogyan magyaráznád ki magad az éj leple alatt, ha neked szegezné a tőrt.
Kár értetek, olyanok voltatok, mint a borsó meg a héja.
|| Nos, én tényleg botrányt meg drámát jósolok, de karakterhalált nem, nyugi. Azt mondanám, ahogy esik, úgy puffan, viszont szeretem a frappáns megoldásokat és megalkotókat! Várlak! 
u.i.:
avatar és
gif 
