Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Daryn-erdő - Page 2 KaDiPE5
Daryn-erdő - Page 2 KaDiPE5
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!

 

 
Daryn-erdő

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 09, 2021 8:15 pm
Szeretne ellenkezni, de nem tudna érdemben. Ez tényleg nagyon rossz ötletnek tűnik. Ennek pedig az az oka, hogy ez tényleg borzasztó rossz ötlet szembe szállni egy farkassal, ami úgy fest, mint aki egészben lenyelt egy felnőtt medvét. Az viszont biztos, hogy nem hagyják itt, ebben mindhárman egyetértenek. Thora mellett ellépve kirántja a lány kardját, és Wyn felé dobja, ha már újfent nem akar inkább meghátrálni.
Vált egy pillantást Wyn-el, aztán meghallja a lány szavait is. Sérült hátsó láb, ami azt jelenti, feltehetően nem fog vetődni, vagy felágaskodni a fenevad. Következésképp, a támadására onnan kell számítani, ahol most is tartja az agyarait. Vagyis Ronan-nek derékmagasságban...

Csodálatos....

Minden esetre próbál annyira félreállni amennyire csak lehet, és vált egy pillantást Wynel. Reméli készen áll, mert az állat már támad is, és...Ronan kardja sebesen suhint, és veszi az állat hátsó lábát, mielőtt odaérhetne a kicsihez, és védelmezőihez. Ha valami,. ez biztosan eltereli a figyelmét arról, amit az áldozatát védő boszorka készül tenni vele. Ha nem...Nos már indul is a következő atrocitás felé, ezúttal megpróbál nagyot rúgni az oldalába, hogy feldöntse. 3 lábbal biztosan nem lesz nehéz.
Vendég
Vendég
Anonymous




Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Dec. 01, 2021 7:14 pm
A HALÁL SZELE

──────────────── ────────────────
Letettem magam mellé a lámpást, hogy magamhoz tudjam emelni a gyermeket. Gyengéden alányúltam apró testének, és mikor emelni kezdtem, rájöttem, hogy sokkal könnyebb, mint gondoltam. Magamhoz öleltem, és végigsimítottam kicsiny, nyálkás, de ijesztően jéghideg arcán. Ha nem kerül meleg közelébe ez a baba, nagyon gyorsan meg fog halni.
- Nem hiszem, hogy ő róla szól ez – válaszoltam a mögöttem pár méterre álló nőnek. Egyik kezemmel magamhoz szorítottam őt, majd a másik, rosszabbik kezemmel halk nyögéssel megemeltem a lámpást… egyenest egy óriási, fekete farkas szemei közé.
Elakadt a lélegzetem. Óvatos léptekkel hátrálni kezdtem egészen addig, míg Ronan elénk nem állt, én pedig először kaptam levegőhöz.
- Nem – suttogtam magam elé, hogy a férfi is hallhassa. – nem hagyjunk itt. – Tovább hátráltam volna, de Wynva is elém ugrott. Miattam fognak meghalni, futott át a fejem a kósza mégis aggodalommal eltelítő gondolat. A farkasra meredve próbáltam valami mentő ötlettel előállni. Olyan hatalmas volt, hogy még ilyen távolságban is látszódott minden szőrének száljai, vicsorító állkapcsán csak úgy villogtak a lámpás fényében a tűhegyes fogai. Aztán megéreztem újra. Azt apró, kellemetlen borzongást, ami végigfutott egészen a gerincem vonalán, amíg fel nem villant egy gondolat a fejemben. Nem egészséges. Oldalazni kezdtem, hogy jobban láthassam a farkast. Az egyre jobban ordító gyermeket még jobban magamhoz szorítottam.
- Ronan, látod a hátsó lábát? – kérdeztem hangosan a férfitól, miközben egy szekundumra se vettem le a tekintetemet a farkas, aki az övével engem követett. – Sebesült. És engem figyel. Háromra tedd, amit tenned kell.

// #varázslat: Azonosítás //
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
953
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 29, 2021 7:50 pm
Hallom, hogy valaki követ minket. Kevinről el sem tudom képzelni, hogy beleártaná magát bármibe, ami gyanús és félelmetes, úgy, hogy megvan a kifogása rá, hogy ne tegye. Hisz azt az utasítást kapta, hogy maradjon ott, ahol van. Thoráról már sokkal inkább el tudom képzelni, hogy fittyet hányt ugyanerre az utasításra. Hiszenk i vagyok én, hogy megmondjam, mit tehet és mit nem? Ráadásul gyereksírásról van szó. Bizonyára felébredt benne az anyai ösztön, nem csak a kíváncsiság. Nem kell sokat gyalogolni, mire megtaláljuk a mezőt, ahol a gyereket hagyták. Egy újszülött babára meredve állok bambán, el sem engedve a gondolatot, hogy ami harminc éve szokás volt az orkok között, az az emberek között is divat a mai napig. De ez csak az első gondolatom, s nem is a legrosszabb. Ron hiába szorongatja a kezem, én továbbra is kővé válva nézek a babára, aki mostmár Thora karjaiban nyöszörög. A kérdésére úgy buknak ki a szavak a számból, mintha nem is én mondanám őket. - Ma éjjel született meg a világ pusztítója. - Sokan talán nem is ismerik Avourel jóslatait, hiszen a mindennapi gondok mellett keveseknek jut ideje rég elfeledett torz látnokok szavaival törődni, de úgy tűnik, mégis vannak olyanok, akikben a vérhold a prófécia szavait idézte fel, s kételkedés nélkül megszabadultak újszülött gyermeküktől. De nincs túl sok időm ezen gondolkodni. Hatalmas fekete farkas tűnik fel a mező túloldalán, amitől minden izmom megfeszül és a testem máris készen áll a menekülésre. De nem hagyhatok itt egy sérült nőt egy újszülött babával, Hófehért pedig, hogy egyedül küzdjön meg egy ilyen mutáns farkassal. - Ron, ez nagyon rossz ötletnek tűnik. - Közben Thora elé állok, de visszapillantok rá, jelezve, hogy hátráljon, de lassan. - Itt a kardod? - kérdezem tőle anélkül, hogy megnézném inkább magamnak, mert nem merem levenni a szemem az állatról. Nyilvánvaló, hogy Thora nem harcolhat, és az is, hogy én mit sem értek a kardforgatáshoz, de úgy érzem, ha én vagyok a hátvéd - vagy a második védvonal? - jobb, ha van nálam valami fegyver.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
286
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 29, 2021 12:19 am
Követi Wynva orrának útmutatását, de már egy ideje sejti, hogy mit fognak itt találni. Egyetlen aggodalma, hogy későn érnek oda. Túl csendes az erdő, és ez sosem jelent jót. Ez az éjszaka pedig egyébként sem bővelkedik a bíztató jelekben. A tisztáson aztán megtorpan ő is, és csak nézi az elfőttük kibontakozó jelenetet. Szégyelli, de az első ami eszébe jut, hogy biztosan egy keverék gyermek, melytől így szabadultak meg a szülei, hogy ne az ő terhük legyen. Nem ez lenne az első ilyen ilyen eset.
A második nem igazán gondolat, csak cselekedet. Wyn mellé lép szorosan, és szabad kezének ujjait átkulcsolja az ő ujjain, hogy egy aprót szorítson a kezén. Minden rendben lesz, üzeni szavak nélkül, tekintetét azonban nem veszi le a kicsiről. Ideje gondoskodni minden veszélyforrásról, mi rá leselkedik.
-Oké, akkor megmosdatjuk mi! Takarjuk be valamivel, mielőtt teljesen átfagy szegény és...
A morgás amit hallanak sokkal mélyebb, mint az eddigi neszek, és a közelből jön. Egy jó, két mázsás, szénfekete szőrű, pokolian izzó tekintetű farkas lép Thora lámpának fényébe. Láthatóan dühíti, hogy a jelek szerint elkésett...vagy, boldog, hogy épp időben jött egy 4 emberből álló lakomára.
-Vissza a szekérhez! - Szól Ron, és a kivont karjával az állat felé lép, elállva annak útját a többiek felé.
Vendég
Vendég
Anonymous




Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 20, 2021 1:35 am
A HALÁL SZELE

──────────────── ────────────────
- Sok minden történt miután elmentél – válaszoltam tömören Ronannek. Reméltem, hogy ezzel elfelejthetjük a témát, amikor Kevin újfent bepróbálkozott. – Köszönöm a felajánlást, de...
Gyermeksírás. Összehúzott szemekkel néztem el a távolba, ahonnan a hang jött. Mivel sötét éjszaka volt, így a szekéren lévő fáklyán kívül semmit sem lehetett látni, főleg, hogy a hold fényét zavaros felhők tompították el. Mire felocsúdtam, addigra Ronan és Wynva megindultak, helyzetüket viszont elárulta a nő kezében himbálódzó kis lámpás fénye.
- Várj itt – szóltam Kevinnek, és mielőtt bármit is mondhatott volna, Ronanék után vetettem magam az erdő sűrűjébe.
Eléggé le voltam maradva tőlük. Az avarban rejtőző ágakba minduntalan megbotlottam ahogy igyekeztem a köztünk lévő távolságot lecsökkenteni sietősebb léptekkel. Egyszer még a jó karommal meg is kellett kapaszkodnom, mielőtt orral előre a levelek közé estem volna. Tekintetemmel folyamatosan követtem a mozgásukat, és próbáltam az irányt megtartani. Egy kis idővel később azonban megálltak, én nekem pedig végre volt esélyem rendesen utolérni őket. Mindketten lefagyva bámultak egy pontra, én pedig mögéjük jutva átnéztem a válluk felett, hogy a látvány elém is előtárulhasson. Elakadt a lélegzetem, amint az apró test a mező közepén feküdt, és a végelláthatatlan területen egy árva lélek sem volt. Átvágódtam Wynva és Ronan közt, hogy a csecsemőhöz juthassak. Letérdeltem mellé egy halk nyögés kíséretében, és elszörnyedve pillantottam vissza rájuk.
- Még meg sincs mosdatva – közöltem a tényt elhaló hanggal. – Ez a gyermek egy órája se bújhatott ki az édesanyjából. Mi a fészkes fene történik itt? – tettem fel a kérdést, amelyre inkább nem szerettem volna tudni a választ. Aki az újszülött babáját ilyen rövid idővel a születése után magára hagy, annak elment az esze.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
953
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Nov. 12, 2021 7:56 pm
Thora válasza egészen meglep. Mit kell ahhoz elkövetni, hogy egy városból kirakjanak? Hogyan haragítasz magadra egy herceget, vagy grófot vagy tudom is én, miféle burzsuj népségek ülnek itt a legmagasabb széken!? Azt valahogy nem tudom elképzelni erről a lányról, hogy bűnöző lenne. A Kevinnek tett megjegyzésére mindenesetre felfigyeltem az előbb, és valamiért mégiscsak az az érzésem, hogy elkövetett valamit. Én viszont nem vagyok az az ember, aki ilyesmit firtatna, főleg, hogy nem is négyszemközt vagyunk.  Hallgatok hát, és a gondolataimba mélyedve  üldögélek a szekéren.
Töprengésemből Ron morgása szakít ki. leugrom a szekérről, és Thorához lépek. - Ti maradjatok itt. Mindjárt visszajövünk és megbeszéljük az utazást. A sebedhez  orvos kell! - pillantok komolyan a nőre, mielőtt a szekérről lekapnám az egyik kis gyertya lámpást. Sietve Ron után indulok, és megtorpanok én is, amikor ő megáll. - Arról! - mutatok némi feszült csend után kelet felé, és ezzel el is indulok a vékony sírós hang irányába. Rémes érzésem van, de nem akarok most ezzel foglalkozni. Biztosan egy kisgyerek hangját halljuk, de egyre gyengébb, egyre fáradtabb, hiába is tűnik úgy, hogy közeledünk.  Gyorsítok a lépteimen és hátra sem pillantok, hogy tudjam, Ron követ, bármerre is megyek. Én pedig úgy érzem, épp olyasmibe készülök beleütni az orrom, amibe nagyon nem kellene. De mégiscsak egy gyerekről van szó.  Nincs választásom.  Olyan legalábbis, amivel nyugodtan alhatnék nincs másik.  
Rövid gyaloglás után egy kis tisztásra érünk, és a lámpa halványan derengő fényében meglátom a hang gazdáját. Sok mindenre számítottam, de arra nem, ami a tisztáson vár. - Ron...! - csak ennyit sikerül kinyögnöm, miközben továbbra is egy helyben állok, merevebben, mint egy három napos döglött hal.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
286
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Nov. 07, 2021 11:41 pm
Enyhén grimaszolva néz fel a szekérre, ahogy meghallja, hogy ezek ketten másodpercek alatt megtalálták, hol hagyták abba a múltkor, és sóhajt egyet, bár ez nem tűnik olyan fáradt sóhajnak, pláne, hogy szinte büszkén húzza ki magát közben. Szegény Kevin erre már tényleg csak a  szemeit tudja forgatni, és inkább Thora-ra figyel.
-Miért nem jöhetsz vissza? - Kérdi Ron értetlenül, hisz ő nagyon rég járt már ott, fogalma sincs róla, mi történt nem sokkal az után, hogy útra kelt. És ahogy látja, barátja is csak pislog erre.
-Ettől függetlenül, szívesen elviszlek. Még énekelned sem kell érte. És ülhetsz elől, hogy ne lásd őket. Naaaa?
Ez már Kevin ajánlata. Mielőtt azonban bárki bármit mondana egy távoli hangot sodor ide a szél, az erdő mélyéről. Először alig észrevehető, de egyre erőteljesebb, ahogy jobban odafigyelnek rá. Egy csecsemő sírása mélyen az erdők közül. Szerencsére nem abból az irányból, ahonnan utoljára a farkasokat hallották de...
-Faszom....
Kihúzza a kardját, és elindul az erdőbe, bízva benne, hogy valaki majd követi egy fáklyával. A sírás pár lépés után viszont abbamarad, és egyszerűen képtelen megfejteni, merről hallhatta a hangot. Pedig biztosan nem volt messze.
Vendég
Vendég
Anonymous




Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 06, 2021 8:59 pm
A HALÁL SZELE

──────────────── ────────────────
Wnyva szavaira figyeltem, illetve arra, ahogy meglepő érvvel utasította el a fizetés felajánlást. Némán bólintottam, és reméltem, így is érzi a hálámat, hogy megmentett. Azt a nőt én nem láttam, akiről most beszélt, így csak halványan megráztam a fejem válaszként.
Értetlenül felhúztam az egyik szemöldökömet a Kevin nevű ürgére. Miért hiszik az emberek, hogy nekem koncertjeim vannak, csak azért, mert néhanapján előszeretettel gyakorlom az éneklést a fogadókban, hogy ne hagyjam veszni ezt a tudásom. Hivatalosan bárd sem vagyok, és már énekelni se énekeltem egy jó ideje. Se kedvem, se időm, se megfelelő helyzet nem volt rá. – Ha csak énekeltem volna itt – válaszoltam a férfinak hanyagul és rászorítottam a kezem a vállamra. Megtámaszkodtam a mellettem lévő fának, és úgy húztam fel magam apró nyögések közepette egyenes állásba. Már másztam volna fel én is a szekérre, amikor Ronan válasza megállított. Caldenbe mennek. Elhúztam a kezem a fáról, és visszább léptem a szekértől egy párat.
- Én… én nem mehetek vissza a városba – feleltem lesütött szemekkel. Ők nem tudják mi történt itt pár hete velem, és tulajdonképpen nem is szándékoztam nekik mesélni róla. Jobb hanem tudják. Megráztam a fejem és újra feléjük pillantottam. – Köszönöm a segítséget, de menjetek nyugodtan. Majd visszatalálok az ünnepség helyszínére, csak mutassatok nekem egy irányt, hogy merre menjek – kértem meg őket, és a vállamra szorított kézzel várakoztam a válaszukra.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
953
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Nov. 05, 2021 1:48 pm
Thora felajánlására rendes körülmények között azonnal bedobtam volna,hogy milyen összegű fizetségre tartok igényt, talán még kérdeznie sem kellett volna. De aki önzetlenül áldozza fel magát hogy megmentsen engem és másokat is, attól nem fogok egy kanyi ulront sem elvenni. - Nem tartozol semmivel. Mi lehetünk hálásak, hogy megmentetted a szörnyek ellen harcolók életét... Is.- Ronra pillantok, egyértelműen megerősítésért. Némi hatásszünet után viszont elgondolkodva folytatom. - Tudod ki volt az a magas szőke, aki Dee mellett harcolt? - teszem fel végülis a kérdést, amiről mindezidáig meg is feledkeztem, s csak most, hogy a harcolókra gondolok, jutott eszembe az arc, akit életemben most láttam másodjára. Először egy látomásban, ami sok mindent megváltoztatott.
Viszont nincs idő túl sokáig boncolgatni a témát - hála a szellemeknek! - mert érkezik a felmentő sereg, mintha csak rendelésre jött volna. Sosem számítottam rá, hogy egyszer még örülni fogok Kevinnek, de most ez is megtörténik. Nagyjából. - Akkor volt időd megbirkózni a gondolattal, hogy Hófehér már nem a tiéd. Engedd csak el. - dobom oda könnyedén Kevinnek. Be kell látnom, hogy az ehhez járuló térdpaskolással együtt mindez eléggé hencegősre sikeredett. Nem volt ugyan ilyen célom, de nem is áll olyan távol a jelenlegi érzéseimtől a dolog. Nahát! Mikre rá nem világít egy vérholdas éjszaka?!
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
286
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 30, 2021 11:27 pm
Furcsa, és kissé szokatlan élmény, hogy valaki az igazi nevén szólítja Wynva-t. Majdnem annyira, mint azt látni, hogy társaságban ennyire nyíltan beszél arról, amit tesz. Egészen úgy tűnik, hogy elemében van a holtak erdejének sámánja. És tagadhatatlanul vonzza ez a látvány a tekintetét, csüng a szavain, pedig pontosan tudja, mi történt.
Kevin érkezése nagy megkönnyebbülés. Ron még egyenlőre nem száll fel a szekérre. Ebből a csapatból ő tudja a legjobban megvédeni magát, ezért még vár egy kicsit, és csendben figyeli a tájat, nehogy valami meglepje őket. Új társuk szája ellenben nem áll be.
-Jósnő éppen nem, de annyira tudtam, hogy te és te végül....arrgggh....fúj.... - megjátszott fintorgással néz a barátjára, és Wyn-re, aztán csak maga elé motyogva jegyzi meg: "ideje volt". Aztán az árnyka közül kilépő nőt látva felpattan a székén.
-Istenekre! Thora Haleye! Itt volt koncerted, és én lemaradtam róla?
Ron erre nem ragál semmit, megvárja, amíg a lány felmászik a szekérre, aztán felpattan ő is, és vele szemben, szorosan Wyn mellett foglal helyet. mondjuk eleve nem túl nagy a szekér.
-Calden-be.
A válasz után kérdőn néz Kevin-re, ki bólint. És már indul is a lova, hogy elhúzza őket abba az irányba.
-Wynva begyógyította már súlyosabb sebem is, szóval nincs mitől félned.
Vendég
Vendég
Anonymous




Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Okt. 29, 2021 11:35 pm
A HALÁL SZELE

──────────────── ────────────────
Ficánkolni kezdtem, hogy felállhassak, de amint nekifeszültem, a vállam vészjóslóan nyilallt egyet, így feladtam a próbálkozást. Egy ideig még innen nem állok fel. Hatalmasat sóhajtottam, de közben Ronanre figyeltem. Hallgattam a kis idővel ezelőtti történtekről szóló beszámolót. A viccelődésre most nem tudtam úgy reagálni, mint ahogy szoktam, így elengedtem a fülem mellett, a szörnyek leöléséről szóló mondata viszont végleg megnyugtatott. Akkor volt értelme ezt a sebet megszerezni. A gombák mindenkihez eljutottak időben.
- Hálás vagyok, és nagyon köszönöm a segítséget – eleresztettem egy félmosolyt, majd hozzátettem. – Ha ez az itt szedett gyógyfüveken kívül bármidbe is került, kérlek, hadd fizessem ki. Elvégre senki se várta el, hogy rajtam használd.
Amikor Ronan felemelte a kezét, visszatartottam a levegővételt. Először szinte semmit sem hallottam, de úgy tűnt ő igen, így vártam, mígnem a fülembe kúszott a lódobogás hangja. Ekkor beugrott a furcsa emlék a szörnyek előtti részletből. Ugyanilyen zajjal érkezett meg az az idegen, ijesztő ló is az égbolton. Emlékeztem, ahogy felágaskodott, ahogy nyerített, ahogy eltűnt a semmiben… és ahogy rögvest ezután kitörtek az erdőből a lények.
A mostani lódobogás is egyre hangosabb lett, én pedig óvatosan a kardomra helyeztem a kezem. Még egy ilyet nem fogok túlélni ebben az állapotban. Alig láthatóan rázni kezdtem a fejem a feltörő félelemmel egyaránt, és már húztam volna ki a tokjából a pengét, amikor felbukkant teljes mivoltában az érkezett. A ló kinézete a közelében sem volt a múltkorinak, arról nem is beszélve, hogy ez itt éppen egy ember alatt roskadozó szekeret húzott maga után. Azonnal fellélegeztem. A férfit nem ismertem, de Ronan láthatólag igen. Az idegen biccentett nekem, én pedig kedvesen viszonoztam azt, aminek az lett a vége, hogy újra belenyilallt a fájdalom a vállamba, és ösztönösen odakaptam.
- Hová tartotok? – kérdeztem érdeklődően, mikor felfigyeltem, ahogy Wynva a szekér felé vette az irányt.

Wynva Kedvelte

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
953
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 28, 2021 1:07 am
Egy ideig csak figyelem, ahogy Ron és Thora beszélgetnek. Semmi kétség, ez egy régebbi ismeretség, mint a miénk Thorával. Megpróbálok nem vonni ebből semmiféle messzemenő következtetést, inkább csak figyelek. Főleg a kötést, aminek nem lenne szabad elmozdulnia, különben baj lehet belőle. De Thora láthatóan jobban van, az ital talán még a vérzést is teljesen elállította, de azért én még nem lennék könnyelmű.

Amikor a nevemen szólít, csak bólintok. A kérdésre pedig megvonom a vállam. Nem épp azt szándékoztam mondani, amit Ron, úgyhogy csak legyintek rá egyet.  - Megmentettél a sugától, amikor gombászni voltunk. És láthatóan Ron is nagyon aggódott érted. A caldenbe vezető utat pedig nem élted volna túl. - ezeket mind szinte egy hangon sorolom el, érzelmektől mentesen, tárgyilagosan, ha úgy tetszik.
- Az erdőben kellett gyógyfű után kutatni és már...- Ha már Ron nem tette, megpróbálom én elmagyarázni, mit keresünk az erdőben, de Ron jelzésére elhallgatok. Én is hallom, amit ő, és ahogy közelebb ér, már egy ismerős szuszogást is. Nem tudnám megmondani, hogy honnan olyan ismerős, de mikor Kevin arca megjelenik a látóteremben, megforgatom a szemem. Hát persze! Ezt hallgattam hetekig. Viszont nem is jöhetett volna jobbkor. Ráadásul szekerestül. Csak ezért nem mondok neki semmi olyat, amit most gondolok. - Te is jósnő lettél, vagy mi? - egy apró mosolyt engedek meg magamnak csupán, aztán már fel is állok, és a szekér felé indulok. - Épp időben! - megpaskolom Kevin térdét, aztán fel is ugrom a kordéra, hogy ha Thora esetleg nem tud a saját lábán jönni, segíteni tudjak Ronnak.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
286
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Daryn-erdő - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
2 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
 Similar topics
-
» Öböl-erdő
» Silmë - Sötét erdő
» 1022. Remény hava - Öböl-erdő

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom-
Ugrás: