Nehéz szavakba önteni, mit jelentesz nekünk, drága Lucas. Te vagy a higgadt bölcsesség triumvirátusunkban, a kígyó harmadik feje, oszlop és gerenda, mely összefog és támogat.
Utcagyerek voltál, Aikennel ketten jártátok rongyosan Nulport sáros újait, és zsebeltetek ki együtt gyanútlan lakosokat. Cinkostársak voltatok, összekovácsolt titeket a rideg valóság. S aztán, egy véletlen folytán ismertétek meg Edellynt, a nemeskisasszonyt, aki legbelül ugyanannyira gyerek volt, mint ti magatok.
A barátság hamar szárba szökkent: a kisasszonyt bevezetettétek a lopás rejtelmeibe, több, közös csínyt is elkövetettetek együtt, dögönyöztétek egymást sárban, keveredtetek bajba a piacon, és az évek elszálltak feletettetek. Cserébe Lyn olvasni és írni tanított mindkettőtöket, bővítette ismereteiteket, és megpróbált valamiféle illemtant is belétek szuszakolni (ezt már több-kevesebb sikerrel). Egy valami azonban időt álló, s biztos volt: a barátságotok. A kötelék, amely összefűz titeket, erősebb mindennél. Megedzették az évek.
Ennek tanúbizonysága a közös tetoválás, a három fejű kígyó, amely neked a nyakadon tekereg.
Az alkímiába akkor kóstoltál bele, amikor egy öreg tudóstól akartál csenni, és szerencsétlen módon beestél a földalatti laborja pinceablakán. Takarítással, inas szolgálattal kellett lerónod az általad okozott kárt, és akkor ragadt rád a tudományból annyi, amennyi felkeltette az érdeklődésed, hogy később is foglalkozz vele.
Hosszú éveket töltöttetek együtt Aikennel és Lynnel m útjaitok elágaztak, amikor tizenkettedik teledet élted: egy félresikerült lopás végett a Maszkos Lord emberei elkaptak, és magukkal vittek.
Ez volt az első találkozásod az Alvilággal. Ám akkor fogalmad sem volt, hogy nem az utolsó.
Jó képességű fiúnak bizonyultál: mozgékony, gyors, s olyan, aki könnyen tanul. Nem kellett sok idő, hogy a penge énekeljen a kezedben, a Maszkos végrehajtóinak tanonca lettél. A végrehajtók könyörtelen és hidegvérű gyilkosok, vágásuk precíz, léptük akár az árnyék. Bárkit eltesznek láb alól, akit uruk megkíván.
Barátaiddal továbbra is találkoztál, kapcsolatotok szálai egyre lazultak, ám nem feledtétek egymást. Messzi jártatok: te tetted a kötelességeid, mint végrehajtó, Aiken hajózott, Edellyn a családi vállalkozásukat igazgatta. Viszont nem kellett sok év, hogy ismét találkozzatok. A Sors útjai kifürkészhetetlenek.
Edellyn is az Alvilág köreibe került, és egyre feljebb tört a ranglétrán. Ambíciói már a Maszkos Lord presztízsét veszélyeztettek, így küldetést kaptál: meg kellett ölnöd.
Nem voltál képes megtenni, végül ketten szúrtátok hátba a Lordot, s így lett a nulporti Alvilág ura a Maszkos Lady. Állítólag az Árnyak ura mindkettőtöknek kemény büntetést adott, ám erről a mai napig nem beszéltetek, még akkor se, amikor egymagatok vagytok.
Lyn testőre, bizalmasa vagy tehát, ki időközben Nulport első számú kereskedőasszonya lett. Állandó szobád van a Kúriában, a kapuk mindig nyitva állnak előtted. A puccs óta a megfakult barátság emléke ismét élénken ég, s Aiken halálhíre összekovácsolt titeket. Egymás támaszai voltatok a gyászban, bár mindketten másképp dolgoztátok fel azt. Jobban ismered Lynt bárki másnál, bár nem mindig hallgat rád, de ad a véleményedre. Rád bíz fontos ügyleteket is, akadnak bőven ellenségei, akiket te juttatsz a könnyű földbe. Higgadt, reális gondolkodásod sokszor jól jött már, hiszen Lyn hajlamos a fellángolásokra.
A Maszkos Lady első számú végrehajtója lettél, mellette állsz, árnyéka vagy, s talán többet tudsz róla, mint bárki más. A Homály Kegyeltjei oszlopos tagjaként tiszteled van az Alvilágban, kardot ügyességét az egész városban félik.
//A karakter történet és megformálás egy része korábbi felhasználója szellemi terméke, inaktivítás miatt lett kiírva és kicsit alakítottunk rajta.
A karakter előtörténetén lehet változtatni, ha támad bármi ötleted, mindent meg lehet beszélni. A személyisége formálható, hozzáadhatsz, ha úgy közelebb érzed magadhoz. //Várunk szerettel!
